„A városon a múlás szárnya reszket,
némák, mogorvák mind az emberek,
a házakon jelző piros keresztek,
az arcokon megdermedt döbbenet.”
(Kosztolányi Dezső: Járvány – Részlet)1
„…s feküdtek ott tetemként, vagy pedig a szomjúságtól félholtan ott vonaglottak az utakon és a források körül.”
(A Kr. e. 431-ben kitört athéni járvány leírása. Thuküdidész: A peloponnészoszi háború, II. 47-55. Caput)2
Bevezetés
Magyarországon a kötelező oltások elleni mozgalom – esetleges és egyéni véleményektől eltekintve – a 90-es évektől kezdtek megjelenni, nem függetlenül a nyugati országokban az oltásokkal szembeni bizalmatlanság jeleként. Nagyobb lendületet az Internet megjelenése, és különösen a közösségi oldalak elterjedése után kaptak a 2000-es évek második felétől. Mivel véleményem szerint ezen mozgalmak népszerűsége nem annyira „hard science” megalapozottságuknak köszönhető, hanem inkább establishment-ellenességüknek, érdemes – lenne – megvizsgálni őket „soft” (szociológiai-politológiai) nézőpontból. Érveik jelentős része sem természettudományos jellegű, hanem az oltások (kötelezősége) ellen elsősorban jog(filozófiai) – emberjogi – és etikai érveket hoznak fel.
Egy kiterjedt kutatás azonban jelenleg meghaladja a lehetőségeimet, és mivel ezek a mozgalmak jelenleg – terjedésük ellenére – meglehetősen marginális szerepet játszanak (sem a döntéshozók, sem a társadalom döntő többségének ingerküszöbét nem érik el), ezért lejjebb csak arra törekszek, hogy az oltások kötelezőségének társadalmi alapjait megvizsgáljam. Remélem ezzel a további kutatásoknak megfelelő keretet adhatok, illetve elősegíthetem az interdiszciplináris közeledést az ezzel a kérdéssel foglalkozó természettudományos kutatók között.
Nem foglalkozok továbbá a diktatúráknak a kötelező oltásokhoz való viszonyával (amely a szigorúságtól a teljes elutasításig terjedt), mint ami a mai magyarországi helyzetet kevésbé befolyásolja (bár oltástörténeti szempontból érdekes lehetne az 1990 előtti helyzet megvizsgálása az ideológia tükrében).
Felhasznált Irodalom
2 Thuküdidész: A peloponnészoszi háború. (Muraközy Gyula ford.). Sapienta Humana, Osiris, Bp. 2006.
4 „Jogi-politikai” értelemben a minden – beleértve a jogszabályok alóli – hatalom alóli teljes mentesség értelmében használom.